Eclipse of the Crescent Moon (Hungarian: Egri csillagok lit. "Stars of Eger") is a historical novel by the Hungarian writer Géza Gárdonyi. It was first published in 1899 and is one of the most popular and widely recognized novels in Hungary.
I. Gergely is a half-orphan and son of a poor woman, while Éva Cecey is the daughter of a landowner. They are nevertheless playmates. While playing in the woods, the two children are captured by a Turk named Jumurdzsák and have to join a trek of prisoners. Due to the cunning of little Gergely, the two children are able to escape and later also to free the other prisoners. Gergely's mother dies in a raid by the Turks, but the little boy is adopted as a foster son by the rich aristocrat Bálint Török, where he gets a good education.
az egri csillagok pdf free
III. Gergely learns that Éva who is an excellent rider and fighter is to be married to the cowardly Adam Fürjes at the request of the queen. They flee together and get married. Together with some friends they plan to free Bálint Török from his prison in Istanbul. They go to the Ottoman city, but despite many adventures, they finally fail in freeing the Hungarian aristocrat.
1 Az Egri csillagok szövegváltozatai Kivonat október 30-án lesz Gárdonyi Géza halálának századik évfordulója. Erre az évfordulós emlékünnepre dolgozta ki többéves munka eredményeképp Nagy János Ádám azt az informatikára épülő technológiát, amelynek segítségével közel száztíz év után először sikerült mondatról mondatra összehasonlítani a Nagy Könyv azon négy kiadásának szövegváltozatait, melyek még az író életében megjelentek. Ezzel a módszerrel igazolható, hogy az író tudatosan, a saját maga által megszabott elvek szerint fejlesztette kiadásról kiadásra a szövegeit. Nem mindenre kiterjedő vizsgálatot adunk közre, hanem példákon keresztül mutatjuk be Gárdonyi Géza írói módszerét. A teljes összehasonlításra azért sem törekedhettünk, mert hatalmas szövegállományok összehasonlításáról van szó. A négy kiadás összesen közel mondatnyi szövegből és kb. 2,3 millió karakterből áll. Kulcsszavak: Gárdonyi Géza, Egri csillagok, szövegváltozat, a szövegmódosítás motivációi Az Egri csillagok születése és az író életében megjelent kiadások Az életrajz szerint Gárdonyiban az Egri csillagok gondolata 1897-ben fogalmazódhatott meg. Ebben az évben, november 13-án levelet írt az akkori pécsi polgármesternek, Majorossy Imrének (URL1), és érdeklődött Bornemissza Gergely múltja felől (Gárdonyi 1934: 43). minden vázlat nélkül ereszkedett neki a regénynek. Ez a mulasztása később meg is bosszulta magát. Elakadt a regénnyel a 135. lapnál (1897. december 9.). Elfulladt végleg. Egy hónapig nem bírt rajta mozdítani (Gárdonyi J. 1934: II, 44). Ebből a hibából tanult. A folytatásban már megjelenik a Titkosnapló alapján kimutatható tudatosság, amely megegyezik a mai minőségmenedzsment alapelveivel: tervezz, hajtsd végre, ellenőrizz, javíts (Keller 2015: 78 84). Több mint egy év elteltével kezdődik az újratervezés: 1899 tavaszán Konstantinápolyba utazott forrásanyagot gyűjteni. Június 5-én ért haza, és ezután igen sebesen haladt az írással. Négy és fél hónap után, október 26-án azt írja naplójába: Az Egri csillagoknak az lappal a végére jutottam (Gárdonyi 1934: 44). Ezt a szöveget is ellenőrzi és javítja: Még két hónapig foltozgatja a regényét. Ez a foltozás 1290 kézirati lapra bővíti az írást karácsonyán a Pesti Hírlap azzal lepte meg olvasóit, hogy megkezdte az Egri csillagok közlését (Gárdonyi 1934: 46). Magyar Nyelvőr : DOI: /Nyr
2 372 Az első részlet december 24-én, az utolsó pedig április 21-én látott napvilágot. Mivel a Pesti Hírlap tulajdonosai a Légrády testvérek voltak, ezért nem véletlen, hogy a regény az ő kiadásukban jelent meg január 31-én könyv formájában. A további kiadásokról a Z. Szalai Sándor és Tóth Gyula gondozásában megjelent Egri csillagok kötetben található összegző áttekintés 1961-ig (Gárdonyi 1963: 580). A szövegváltozatok korábbi elemzései Az Egri csillagok meglévő teljes szövegkorpuszainak mondatról mondatra való összehasonlításakor nem találkoztunk a szakirodalomban olyannal, amely a kritikai kiadást is figyelembe veszi. Z. Szalai Sándor és Tóth Gyula a leghitelesebb Gárdonyi-szöveget keresték és talán elsőként, foglalkoztak a regény szövegváltozataival is (Gárdonyi 1963: 581 9). Véleményük szerint a Pesti Hírlapban és az első kiadásban megjelent szöveg azonos. Ezt a mi elemzéseink is alátámasztják, ugyanis a számszerű összehasonlítás során csak szedési hibákból eredő eltéréseket találtunk. Z. Szalai és Tóth a legmegbízhatóbbnak az as kiadást tekintették, megjegyezve, hogy Gárdonyi [ ] minden újabb kiadásnál végigstilizálta, csiszolta az Egri csillagokat (Gárdonyi 1963: 581). Elemzésükben ugyan a mondatról mondatra való összehasonlítás elvét alkalmazták, de nem a teljes szövekorpuszt és nem a Gárdonyi életében megjelent összes szövegváltozatot, hanem csak egyes, kiragadott szövegrészeket vizsgáltak. Néhány példa alapján az 1901-es szövegvariánst vetették egybe az 1913-assal. (Foglalkoztak az 1923-as kiadással, de az nem tárgya ennek a dolgozatnak.) Az ilyen alapokra épített vizsgálat alapján megfogalmazott megállapításaik: Már az indításból világosan kitetszik az 1913-as szövet érettsége, balladás tömörsége és célratörőbb lendülete, [ ] Gárdonyi él a párbeszédek adta szerkesztési és megjelenítési lehetőségekkel (Gárdonyi 1963: 582 3). Császtvay Tünde két írásában is foglalkozott a regény első és negyedik kiadásának szövegváltozataival (Császtvay Fodor 2014; Császtvay 2018). Egyikben sincs hivatkozás Z. Szalai és Tóth vizsgálataira. Az első kiadással kapcsolatban Z. Szalai és Tóth megállapításával részben egyező, részben különböző véleményt fogalmazott meg. Egyetértenek abban, hogy: Gárdonyi Géza első, máig leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat a Pesti Hírlap című, a modern polgárosodás eszméjét hirdető, meghatározó szerepű fővárosi újság 1899 karácsonyán kezdte közölni folytatásokban, s ez jelent meg némi átdolgozás után 1901-ben könyv formá-
3 Az Egri csillagok szövegváltozatai 373 ban is (Császtvay Fodor 2014: ). Ugyanez más megfogalmazásban: Az Egri csillagok című, máig legismertebb magyar regényt 1899 karácsonyától a Pesti Hírlap közölte folytatásokban, s ez jelent meg 1901-ben könyv formátumban (Császtvay 2018: 560). Eltér a két kutatópáros véleménye abban, hogy Császtvay és Fodor szerint: Gárdonyi többször is akkurátusan kijavította a regény szövegét. Először a folytatásokban megjelenő részközlések kötetbe való rendezésekor, amikor is körülbelül egyharmadával húzta meg, és jócskán átírta a szöveget (Császtvay Fodor 2014: 831). Császtvay Z. Szalai és Tóthhoz hasonlóan a negyedik kiadás korrektúrapéldányát tartja hitelesnek, de nem az egyes kiadások szövegkorpuszainak összehasonlítása alapján indokol, hanem Gárdonyira hivatkozik: Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában fennmaradt a regénynek az a korrektúrapéldánya, amelyet Gárdonyi nagy odafigyeléssel a halála előtti utolsó kiadáskor végigjavított, így a 2005-ben Császtvay Tünde szerkesztésében megjelent új edíció végre visszaállította a Gárdonyi akaratának textológiailag és filológiailag megfelelő szöveget (Császtvay 2014: 831). Ugyanakkor az általa sajtó alá rendezett kötet Életrajzi jegyzet fejezetében Z. Szalai és Tóthra emlékeztetően fogalmaz, és azt mondja, a szöveg az 1913-as kiadásra épül: Gárdonyi életében a negyedik, az 1913-ban megjelent kiadást gondozta és javította utoljára, s ezt a változatot tartjuk nyelvileg a legletisztultabbnak. Kötetünk az 1913-as edícióval való összeolvasás alapján készült (Császtvay 2008: 560). A május 13-án a Dobó István Vármúzeum egy sajtótájékoztatóján a fent említett kutatók által nem említett két szövegkorpuszt is bemutattak: az 1905-ös, második kiadásának egy példánytöredékét és a 4. kiadásának szintén kézírásos javításokat tartalmazó töredékes példányát. Gárdonyi a szövegmódosításokról Gárdonyi számára a mű nem fejeződött be azzal, hogy átadta a nyomdának. A hivatása és az olvasók iránti mélységes alázata, az irányukban érzett felelőssége és tisztelete, valamint a minőség melletti elkötelezettsége és a tökéletességre való törekvése mutatkozik meg abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díjjal jutalmazta (1902. október 27.) a regényét. A bizottság mindenekelőtt számba vette a mondott bienniumnak egész regénytermését s a szabályzat alapján osztályozta. Örömmel jelentheti, hogy mindjárt az első csoportban, a szorosan történelmi tárgyú regények között talált egyet, melyet egyhangúlag jutalomra ajánlhat. Ajánl is, mégpedig nemcsak a Péczely József alapító levelében uralkodó szempontból: hogy
4 374 a magyar történet ismeretét és szeretetét terjessze a költészet, hanem mint oly művet, melyben, fogyatkozásai mellett is, nem mindennapi írói tehetség nyilatkozik meg, s amely irodalmunk egy nagyfontosságú ágának kétségtelen gazdagodására szolgál. Ez a munka Gárdonyi Gézának Az egri csillagok című, öt részből álló regénye, melyet először a Pesti Hírlap közölt 1899 dec. 24. és 1900 ápril 21. között s amely utóbb, a Légrády testvérek kétkötetes kiadásában önállóan is megjelent (Beöthy 1902). Gárdonyit nem szédítette el, hogy nem mindennapi írói tehetségét a bírálók egyhangúlag dicsérték, ő műve fogyatkozásait kívánta felszámolni. Feljegyzéseiben sok helyen utal arra, hogy tudatosan és folyamatosan fejlesztette szövegeit. Műveit ajándéknak tekintette: Mindenki élete erre a kérdésre felel meg: mit akar? A legtöbb ember kapni akar. Az igazi író azonban alkotni akar, vagyis adni. Minden egyéb mellékes neki (Gárdonyi 1974: 40). Az ő ajándékai egyre fényesebben csillogó gyémántok: Javításra idődet ne sajnáld. A javítás is alkotás. Gyöngy, gyémánt, ha csak borsónyi is, értékesebb magánál a koronánál. S ha egy nap csak egy gyémántszemet alkotsz is, egy mondatban, vagy csak egy szóban: gyűrűbe illesztettél drágakövet (Gárdonyi 1974: 145). A Nagy Könyv írójának határozott célja volt ezzel a regénnyel, amit a kortársak is felismertek. A Gárdonyival foglalkozó monográfiák keletkezése előtt az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság évi évkönyvében Köveskuti Jenő Gárdonyi és a kritika című tanulmányában (Köveskuti 1929) Beöthyre hivatkozva Gárdonyi érdemeként említi, hogy meglátta az Egri csillagokban a pedagógiai értékű kiváló ifjúsági olvasmányt, s a regényt az iskola figyelmébe ajánlotta. A Péczely-díj bírálati jelentésében az iskola még nem szerepel, ott csupán ez áll: Nem utolsó érdeme, hogy egész világánál, szelleménél, előadása módjánál fogva legkiválóbb eredeti ifjúsági olvasmányaink közé sorakozik. [ ] a hősi ideál cultusát szolgálja. [ ] őrizzük általa, ifjúságunk szívében, nemzeti szellemünket (Beöthy 1902). Mindez azért is érdekes, mert akkor még nem jelent meg a fia, Gárdonyi József által írt életrajz, amely az Egri csillagok születésével kapcsolatban megerősíti, hogy a mű ténylegesen pedagógiai céllal született annak érdekében, hogy a magyar gyerekek a magyar történelemből választhassanak olyan alakokat, akikhez hasonulhatnak (vö. Gárdonyi J. 1934: Gergő diák születése fejezet, ill. Gárdonyi 1974: A regény is tanítómester. [ ] De nem ismeretközlő mester, hanem szív- és karakternevelő. ) Az Egri csillagok viszonylag hamar kötelező olvasmány lett. Ez a szerző számára elsősorban nem dicsőséget, hanem újabb feladatot jelentett. Még fényesebbre kellett csiszolnia a gyémántot. Alszeghy Zsolt A XIX. század 2ff7e9595c
コメント